7.rész ;Tomika megbolondult?

-Na jó mi megyünk. És sok sikert Livihez!-nevetett Düki

-Haha!-gúnyolódtam

-Na cső!-mondta Andris

-Cső!-mondtuk egyszerre Tomikával

-Na jó én bemegyek Livihez.-jelentette ki Tomika

-Menj csak!-nevettem


Livi szemszöge

Valaki kopogott az ajtón.

-Bejöhetek?-hallottam Tomika hangját

-Gyere csak! Mi az?

-Csak beszélgetni jöttem.

Felnevettem.

-Mi az?-kérdezte meglepetten

-Mégis miről akarsz beszélgetni?-mondtam még mindig nevetve

-Neked bejön Krisztián?

Nagyon meglepődtem ezen mondat hallatán. Hogy nekem bejön e Krisztián? Ez most komoly? Mármint helyes meg minden de nem több mint egy barát.

-Te normális vagy?-kérdeztem

-Most miért?-duzzogott Tomika

-Gondolod hogy ezt veled fogom megbeszélni? Ő küldött?

-Jaj dehogyis. És igazad van. Ez hülye kérdés volt.

-Örülök!

-Na jó már megyek is! De erről ne beszélj  Krisztiánnak! Oké?

-Aha.-nevettem

-Akkor jó! Szia!

-Szia!

Elgondolkoztam. Ezek szerint én bejövök Krisztiánnak? De az nem valami jó mert én nem vagyok szerelmes belé. Nem akarom megbántani. Sokat gondolkoztam ezen majd elaludtam.


Na mizu? Mizu? Mizu?

6.rész ;Régi ismerős

-Sziasztok!-mondta

-Szia!-mondtuk mindannyian egyszerre

-Düki?-kérdezte Livi.

-Livi?-kérdezte vissza Düki

-Szia! De rég találkoztunk! Még jó, hogy felismertelek! Miért nem voltál a próbán?-mosolygott

-Nem értem rá... Egy elhalaszthatatlan dolgom volt!-mondta

Megölelték egymást. Nem is tudtam hogy Düki ismeri Livit. Mert Livi ismerheti őt a tv-ből. Mondjuk személyesen nem.

-Ti honnan ismeritek egymást?-szinte egyszerre hangzott a kérdésünk Andris-al

-Hát még régen a legjobb barátok voltunk. Tök jó fej!

-Ki gondolta volna.-poénkodott Andris

-Jaj!-nevetett Livi

Mi is nevettünk vele.

-Na jó én megyek.-mondta aztán bement a szobájába

- Krisztián szerelmes!-jelentette ki Düki

-Juj! A kölyök szerelmes!-gúnyolódott Tomika

-Ez nem igaz! Na jó mégis az!-vallottam be

-Belezúgtál az unokahúgomba? Ez tök jó!

-Nem tehetek róla. Nagyon szép.-mondtam egy kicsit elpirulva

-Tényleg az!-vallotta be Andris

Felnevettünk.

5.rész ; Viszonzatlan szerelem?

Felőlem-mondtam

Livi felállt az asztaltól és bement a szobájába. Mondtam valami rosszat vagy mi?

-Mit mondtam?-kérdeztem Tomikától

-Nem tudom.-mondta

Felálltam és Livi után mentem. Bekopogtam.

-Bejöhetek?-kérdeztem

-Gyere csak!

-Valami rosszat mondtam?

-Nem dehogyis! Egyáltalán nem arról van szó! Nem azért siettem be mert mérges voltam hanem azért mert kaptam egy sms-t miszerint felvettek abba a suliba ahova járni akartam. Tudod, hogy az egyik barátnőm adta oda a bizim mert nem tudtam Londonba utazni?!

-Ja. Igen emlékszem. De ez hogy jön ide?

- Miután megkaptam a bizit megnéztem a jegyeket és találtam egy levelet. Miszerint beajánlottak az álmaim sulijába itt Magyarországon. Most derült ki, hogy mehetek!

-Ez egy nagyon jó hír! Gratulálok!

-Köszi.-mosolygott



-Akkor itt fogsz maradni?


-Ezek szerint!-mondta mosolyogva és megölelt


Jól esett. Olyan közel volt. Csak nehéz neki ellenállni. Elengedett.

-Akkor szia!

-Szia!-mondta én meg elmentem

Megcsörrent a telefonom. Düki volt az. Átjönnek dumálni egy kicsit. Livi és Tomika is elment. Mire megjöttek Dükiék már Tomika hazajött. Sokat beszéltünk minden féléről. Persze a csaj témát sem lehetett kihagyni.

-Szóval mit gondoltok Liviről?-kérdezte Tomika

-Szerintem nagyon csinos. És nagyon jól táncol.-mondta Andris

-Igen de nála az csak egy hobbi. Ő a modellkedésből él. -mondta Tomika

-Minek tanul?-kérdezte Düki

-Divattervezőnek.-mondta Tomika

-Csinosan öltözik. Jó az ízlése. Szerintem megfelelne.-mondtam

-Ja-értettek velem együtt a többiek



 -Amúgy néhány ruháját saját maga készítette!-mondta Tomika


-Komoly? Akkor nagyon ügyes!-mondta Düki

-Van tesója?-kérdezte Andris

-Igen. Van egy húga és egy bátyja. A bátyja és a húga is messze élt tőle. A bátyja úgy 9 éves korában szakadt el tőle. A húga pedig akkor amikor Livi Londonba költözött.-felelte Tomika

-Akkor a húga itt él Magyarországon?-kérdeztem

-Igen. Mindig is jó viszonyban volt Livivel. Nagyon jól elvoltak.-válaszolt a kérdésemre Tomika

Ekkor belépett az ajtón livi.

-Sziasztok!-mondta

-Szia!-mondtuk mindannyian egyszerre 




Ne add fel! <3

4. rész; Vissza a múltba

Ettünk Livivel egy kis jégkrémet és beszélgettünk. Annyira jól elvoltunk.

-Félreismertelek!-mondta

Nagyon meglepődtem ezen a mondatán.

-Miért?-kérdeztem értetlenül

-Bocsi én nem akartalak megbántani.-nézett rám bocsánatkérő arcal

-Ha elmondod lehet, hogy megbocsájtok.

-Nos én amíg nem ismertelek nem is szerettelek. Bunkónak tartottalak. A zenédet szeretem de téged....  De most, hogy megismertelek nagyon megkedveltelek.

-Értem. Sajnálom, hogy nem kedveltél. És örülök annak, hogy most már nem utálsz. De ha ki nem állhattál miért mosolyogtál rám kezdettől fogva?

-Mert én nem olyan vagyok. Én nem szoktam flegma lenni másokkal akármilyen hangulatban is vagyok. Kivéve ha az tehet a hangulatomról akivel beszélek. -nevetett

-Értem. Te tényleg nagyon kedves vagy!

-Köszi!-mondta

Utána még beszélgettünk egy kicsit. Jól elvoltunk észre se vettük, hogy Tomika már felkelt.

-Mit ettetek?-kérdezte

-Jégkrémet. Még van egy dobozzal.-válaszolt Livi.

-Oké akkor eszek én is.

-Jó de ha lehet ne az egészet!-poénkodtam


-Héj!-tetette a sértődöttet-Amúgy megenném ha Adri nem lenne olyan jégkrém mániás.


-Komolyan az vagy?-csodálkoztam


-Igen!-vallotta be

3. rész; Egy átlagos nap

Hamar visszaaludtam. Dél körül keltem. Kimentem és láttam, hogy már Tomika fent van. Livi még nincs fent vagy mi?

-Végre felkeltél! Halálra untam magam. Livi már 9-kor elment én meg itt unatkoztam.-mondta Tomika

Már értem.

-Máris elment?-kérdeztem csak úgy

-Igen! Miért? Ő egy olyan csaj aki mindig talpon van. Nem szokott lustálkodni. Egyébként a bizonyítványáért ment.
 
-Visszament Londonba?

-Nem. Dehogyis! Elhozzák neki!

-Ja. Értem.

-Bolond.

-Mi? Még te beszélsz!

Tomika duzzogni kezdet és bement a szobájába. Csináltam kaját, felöltöztem és elmentem a fotózásra. Most hamarabb indultam mert még találkoznom kellett Orsival-val. Hamar megbeszéltük amit kell és elindultam. Túl hamar értem oda. Még alig voltak csak néhányan érkeztek meg. Még kb. egy fél órát kellett várnom és megérkezett mindenki. Elkezdtük a fotózást. 1 óra múlva végeztünk. Livi kijött az öltözőjéből. Odamentem hozzá.

-Hazavigyelek?-kérdeztem Livitől.

-Még nem megyek haza előtte elmegyek shoppingolni.-mondta Livi.

-Szívesen elviszlek!

-Ha akarod. De nyugi nem fogok órákig vásárolgatni.

-Akkor jó!-mosolyogtam

Beszálltunk az autóba és már mentünk is a Westend-be. Tényleg gyorsan végeztünk. Körülbelül 10 percig vásárolt utána elmentünk enni valamit majd haza.Tomika a kanapén aludt. A tévé meg be volt kapcsolva. Olyan furán aludt. Nehéz volt visszatartani a nevetésünket. Bementünk a konyhába és leültünk. 



Remélem tetszenek az eddigi részek! Lesz  még több is! Itt egy kis zene....Sziasztok!

2.rész ;Tomika unoka húga

-Mi van?-kérdeztem és közelebb mentem

Ekkor megláttam Livit. Írtóra meglepődtem. Szóval ő lenne Tomika unoka húga? Mozdulni se tudtam. Tátva maradt a szám.

-Bejöhetek vagy itt kell állnom?-kérdezte mosolyogva

Úgy bírtam, hogy mindig csak mosolyog.

-Nem gyere be nyugodtan!-mondtam mikorra már észhez tértem

Bejött a házba, de közben végig Tomika arc kifejezését nézte.

-Mi van veled?-kérdezte most már aggodalmasan.

-Ja bocsi, csak el sem hiszem, hogy te vagy az! Annyira megváltoztál!-tért magához ő is

-Pedig én vagyok. És érthető, hogy más vagyok 18 évesen mint 12.-nevetett

-Bocs.

-Ugyan már!-mondta és megölelte Tomikát


Egy könnycsepp gördült le az arcán. 


-Jaj! Nem mondod, hogy sírsz?-gúnyolódott Tomika


Oldalba böktem.


-Héj!-szólt rám


Kuncogni kezdtem.

-Igen sírok képzeld el! De látom, hogy könnybe lábadt a szemed! Ne is tagadd!


-Ez nem igaz!-duzzogott

-Na jó ebből elég! Melyik az én szobám?

-Az ott!-mutattam a szoba felé

-Köszi!-mondta és megpuszilta az arcom 

Elpirultam de remélem nem vették észre. Bement a szobába és elkezdett kipakolni. Egy kicsit megállt mert éhes lett.

-Már is kész vagy?-kérdeztem meglepetten

-Dehogyis csak éhes vagyok.

-Ja. Mit kérsz?-kérdeztem

-Meg csinálom hagyjad!-ellenkezett
 
-Nem! Most jöttél! Biztos fáradt vagy. Megérdemled, hogy kiszolgáljalak! Na akkor?


-Elég egy sajtos szendvics.


-Oké! Már is!



Hamar megette aztán még maradt egy kicsit és beszélgettünk.

-Kérdezhetek valamit?

-Persze-válaszolt a kérdésemre

- Hol laktál eddig?

-Londonban és egy kis időt New York-ban.

-Hűha. És miért döntöttél úgy, hogy oda költözöl?

-Előtte egyszer már voltam Londonban. A barátnőmék oda költöztek én pedig elmentem meglátogatni. Aztán pár hónappal később apa munkát kapott Londonban és emiatt oda költöztünk. Amikor tizenhat éves lettem a szüleim visszamentek Magyarországba mert ott folytatódott apu munkája. Én maradtam mert felvettek az egyik legjobb suliba, és oda jártam. A nyári szünetben eldöntöttem, hogy meglátogatom a bátyám New York-ban. Amint vége lett a nyári szünetnek visszamentem Londonba.

-Jó sztori.

-Köszi. De most te is mesélhetnél magadról mert én csak SP-t ismerem, téged viszont nem.

Elmeséltem neki mindent magamról, amit csak tudtam. Aztán még kérdezgettünk tőle pár dolgot majd visszament kipakolni. Nem tudtam aludni. Úgy hajnali egy körül végre sikerült. Adriról álmodtam. Egy őszi reggelen a házunk előtt lévő padon ültünk. Beszélgettünk. Aztán közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Nem ellenkezett. És ekkor felébredtem. 

-Pont most kellett felkelnem?-bosszankodtam 

1.rész ;Az új lány

10 órakor keltem, a telefonom csörgésére.

-Haló?-szóltam bele

-Hol a fenében vagy? A többiek már várnak a fotózáson.-kiabált Orsi

-Még van egy órám!

-Most nincs mert 1 órával hamarabb kell menned a próba miatt.

-A francba. Mond nekik, hogy sietek!

Gyorsan felkeltem, kimentem reggelizni, felöltöztem elkészültem és már mentem is.Hamar odaértem. Miután mindenki megszidott elkezdtük. Hamar megvolt már csak az utolsó lány jön. Ő még itt nálunk új, viszont profi ebben. Amint megláttam elámultam. Gyönyörű szép barna, hullámos és hosszú haja volt, barna csillogó szemek, szép és egészséges bőr. Nagyon csinos volt. Hamar végeztünk az ő fotózásával is, aztán elmentem a próbára. Jelentkezett egy új táncos úgyhogy ma őt fogjuk megnézni, és ha jól táncol akkor lehet a háttértáncosunk. Már mindenki ott volt köztük ő is. Ő volt az új lány a fotózásról. Odajött hozzám nagy mosollyal az arcán és bemutatkozott.

-Szia Krisztián. Az én nevem Kocsis Lívia, de hívj csak Livinek.


-Szia! Mutasd mit tudsz!-mondtam mosolyogva

-Oké!-mondta majd beindította a zenét és táncolni kezdet

Nagyon jól táncol. Tehetséges. Amint vége volt a számnak mindenki megtapsolta, köztük én is.

-Nagyon jó vagy! Beveszlek. Nem szabad kihagyni a lehetőséget, hogy egy ilyen jó táncossal bővüljön a csapat.

-Köszi!

Odamentek hozzá a fiúk és megölelték. 2 órán át próbáltunk aztán mindenki hazament. Én még előtte elugrottam valahova kajálni és reménykedtem benne, hogy nem vesznek észre a rajongók, de sajna mégis. Körülbelül úgy 10-en jöttek oda. Csináltunk közös fotókat és aláírásokat adtam. Amint elmentek visszaültem, hogy befejezzem az ebédet. Végig csak Livi járt az eszemben. Miután befejeztem az evést hazamentem. Tomika a konyhában ült, idegesen.

-Mi van veled?-kérdeztem

-Ma jön az unoka húgom külföldről. Ide fog költözni. Már vagy öt és fél éve nem láttam.

-Ide fog költözni? És nekem erről eddig miért nem szóltál?

-Elfelejtettem. Túl ideges vagyok. Amikor elment még csak egy kislány volt most meg egy felnőtt nő.

-18 évesen az ember még nem felnőtt.-poénkodtam

-Te is tudod, hogy értem!

-Jól van na!-mondtam és ekkor csöngetett valaki.

Tomika egyből odarohant és kinyitotta. A meglepetéstől majdnem elájult. 


Ki ez a lány?:DD

Bevezető

Mint ahogy ezt már leírtam ez a történet sp-ről fog szólni. A főszereplő Livi. 18 éves. Ő Tomika unokahúga. Amikor Krisztián megismeri egyből beleszeret de ezt ő nem tudja. A szerelmeseknek sok bonyodalmat kel majd átélniük. Ennyi lenne röviden összefoglalva a történet! Annyit még elmondanék, hogy nem minden nap lesz friss de igyekszem minél hamarabb írni de amíg az sp-blogon tart a történetem addig csak akkor lesznek részek ha oda is felkerülnek... Bocsi! Na sziasztok!

Heló!

Sziasztok! Ez az oldal egy kitalált történettel fog foglalkozni aminek a témája Éder Krisztián. Ne haragudjatok a gagyiság miatt de még nem találtam megfelelő sablont. Ha tudtok ebben segíteni akkor lécci tegyétek meg! Ezt a történetet már elkezdtem az sp-blog.gportal.hu-n.http://www.sp-blog.gportal.hu/gindex.php?pg=34358665&offset=10 Minden rész felkerül ide de egy kicsit másképp. Majd komizzatok! Remélem tetszeni fog! Jó szórakozást! :D