2.rész ;Tomika unoka húga

-Mi van?-kérdeztem és közelebb mentem

Ekkor megláttam Livit. Írtóra meglepődtem. Szóval ő lenne Tomika unoka húga? Mozdulni se tudtam. Tátva maradt a szám.

-Bejöhetek vagy itt kell állnom?-kérdezte mosolyogva

Úgy bírtam, hogy mindig csak mosolyog.

-Nem gyere be nyugodtan!-mondtam mikorra már észhez tértem

Bejött a házba, de közben végig Tomika arc kifejezését nézte.

-Mi van veled?-kérdezte most már aggodalmasan.

-Ja bocsi, csak el sem hiszem, hogy te vagy az! Annyira megváltoztál!-tért magához ő is

-Pedig én vagyok. És érthető, hogy más vagyok 18 évesen mint 12.-nevetett

-Bocs.

-Ugyan már!-mondta és megölelte Tomikát


Egy könnycsepp gördült le az arcán. 


-Jaj! Nem mondod, hogy sírsz?-gúnyolódott Tomika


Oldalba böktem.


-Héj!-szólt rám


Kuncogni kezdtem.

-Igen sírok képzeld el! De látom, hogy könnybe lábadt a szemed! Ne is tagadd!


-Ez nem igaz!-duzzogott

-Na jó ebből elég! Melyik az én szobám?

-Az ott!-mutattam a szoba felé

-Köszi!-mondta és megpuszilta az arcom 

Elpirultam de remélem nem vették észre. Bement a szobába és elkezdett kipakolni. Egy kicsit megállt mert éhes lett.

-Már is kész vagy?-kérdeztem meglepetten

-Dehogyis csak éhes vagyok.

-Ja. Mit kérsz?-kérdeztem

-Meg csinálom hagyjad!-ellenkezett
 
-Nem! Most jöttél! Biztos fáradt vagy. Megérdemled, hogy kiszolgáljalak! Na akkor?


-Elég egy sajtos szendvics.


-Oké! Már is!



Hamar megette aztán még maradt egy kicsit és beszélgettünk.

-Kérdezhetek valamit?

-Persze-válaszolt a kérdésemre

- Hol laktál eddig?

-Londonban és egy kis időt New York-ban.

-Hűha. És miért döntöttél úgy, hogy oda költözöl?

-Előtte egyszer már voltam Londonban. A barátnőmék oda költöztek én pedig elmentem meglátogatni. Aztán pár hónappal később apa munkát kapott Londonban és emiatt oda költöztünk. Amikor tizenhat éves lettem a szüleim visszamentek Magyarországba mert ott folytatódott apu munkája. Én maradtam mert felvettek az egyik legjobb suliba, és oda jártam. A nyári szünetben eldöntöttem, hogy meglátogatom a bátyám New York-ban. Amint vége lett a nyári szünetnek visszamentem Londonba.

-Jó sztori.

-Köszi. De most te is mesélhetnél magadról mert én csak SP-t ismerem, téged viszont nem.

Elmeséltem neki mindent magamról, amit csak tudtam. Aztán még kérdezgettünk tőle pár dolgot majd visszament kipakolni. Nem tudtam aludni. Úgy hajnali egy körül végre sikerült. Adriról álmodtam. Egy őszi reggelen a házunk előtt lévő padon ültünk. Beszélgettünk. Aztán közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Nem ellenkezett. És ekkor felébredtem. 

-Pont most kellett felkelnem?-bosszankodtam