35.rész

- Milyen a kapcsolatotok Krisztiánnal? - kérdezte Ádám.
- Tökéletes. Bár már volt néhány vitánk de ez minden kapcsolatban előfordul.
- Ez igaz. Hallottam, hogy duettet írtatok.
- Aha. Nagyon szeretek énekelni úgy, hogy öröm volt.
- Tényleg? Még nem is hallottalak énekelni.
- Mit énekeljek?
- Azt amelyik dalt a legjobban szereted.
Elénekeltem Krisztián-Kép maradsz című dalát. Egyszerűen imádom.

Ádám szemszöge
Hihetetlen, hogy Adri annak a baromnak a dalát énekli. Egyre jobb.
- Nagyon szép hangod van. - mondtam őszintén amikor befejezte az éneklést.
- Köszönöm. - mosolygott.
- Mondanom kell valamit... - kezdtem bele de Krisztián lépett be a házba.
- Szia kicsim. - mondta Adri és megcsókolta.
- Szia Királylány. - mosolygott.
Ez egyszerűen undorító volt. Felálltam, hogy végre ő is észre vegyen.
- Ez meg mit keres itt? - kérdezte hidegen.
Gúnyosan elmosolyodtam. 
- Törődöm Adrival.
Még vetett egy szúrós pillantást rám majd újra Adrira nézett.
- Csak egy percre jöttem, hogy beköszönjek hozzád. Még van egy kis dolgom de este jövök.
- Rendben. - sóhajtott szomorúan Adri és megcsókolta majd Krisz lelépett.
Újra leültünk a kanapéra.
- Szóval mit akartál mondani?
- Örülök, hogy még emlékszel.
Megforgatta a szemeit. Vettem egy nagy levegőt és kimondtam.
- Szeretlek.
- Hogy? - kérdezte meglepetten.
- Szeretlek.
- De hát... De... Én... Nem... - kereste a szavakat Adri.
- Szeretlek mióta elsőnek megláttalak. Szeretlek. Én voltam a világon a legboldogabb ember amikor a barátod lehettem. És nagyon fájt amikor szakítottunk.
- Ugye tudod, hogy ebből nem lesz...
Nem hagytam, hogy végig mondja. Megcsókoltam. Eltolt magától.
- Ezt nem szabad. Én nem érzek így irántad. - suttogta.
Újra megcsókoltam. Adri már el akart tolni magától amikor Krisztián vissza jött a házba. Amikor meglátott minket elöntötte a düh és a féltékenység. Ezt látni lehetett rajta. Ökölbe szorította a kezét.
- Hogy tehetted ezt? - nézett rám kiabálva. - És te? - nézett ezúttal Adrira. - Azt hittem te is úgy szeretsz ahogy én téged és sosem tennél ilyet velem. Nagyot csalódtam benned. Hihetetlen vagy. Mond csak mióta kiléptem az ajtón azóta ezt csináljátok?!
Láttam Adrin, hogy már nem bírja tovább. Krisztián nagyon hangosan kiabált. Nem normális.
- Én is csalódtam már sokszor de legalább nekem volt is okom rá. És pontosan ezért nem hagyom, hogy kiabálj velem és megalázz.
- És szerinted én ezt el is hiszem?
- Figyelj! - mondtuk egyszerre Adrival.
- Hagyjátok abba! - kiabált. - Ki csókolt meg kit?
Nem válaszoltam. Nem akartam Ádámot bajba keverni ezért leintettem, hogy ő se mondjon semmit.
- Nyugodj meg kicsim! . mondtam.
- Nem! - ordított.
- Mi van veled? Én nem ezt a Krisztiánt szeretem. Nem ebbe a Kriszbe szerettem bele.
A kölyök elnevette magát.
- És ha nem hiszel nekem akkor most rögtön el is mehetsz innen. Menj a sikítozó rajongóidhoz és engem felejts el! Velük lehet, hogy így bánhatsz de velem nem.
- Rendben. Már megyek is. - mondta idegesen és kiviharzott.
Adri lerogyott a földre és sírni kezdett. Sajnáltam, hogy így láttam de nekem akkor is ő kell és bármit megteszek, hogy örök életére meggyűlölje azt a barmot. Odamentem hozzá és leguggoltam mellé. Letöröltem az arcáról az egyik könnyet.
- Most menj innen. Hagyj egyedül.
- Rendben. - sóhajtottam és kimentem.

Adri szemszöge
Nem bírtam abbahagyni a sírást. Nem akartam összeveszni Krisszel. Nem akartam, hogy mindennek vége legyen. Miért tette ezt Ádám? Ha eleve át sem jött volna akkor most együtt lehetnék a Kölyökkel. Pár óra múlva már a kanapén feküdtem és gondolkoztam. Pár perccel később megérkezett Nina és Bella.
- Szia. Jézusom mi történt?  
Azonnal leültek mellém a kanapéra.
- Szakítottunk Krisztiánnal.
Elképedve néztek rám.
- Mondj el mindent ez elejétől.
Így is tettem.
- Ádám még is, hogy tehette ezt? Az elejétől kezdve nem volt szimpatikus a srác. - mondta Nina
Erre nem mondtam semmit.
- Visszamegyek Londonba. - mondtam egy hirtelen ötlettől vezérelve.

Krisztián szemszöge
Otthon átgondoltam mindent. Hihetetlen mekkora barom voltam. Egyértelmű, hogy Adri sosem csalt volna meg. Ádámnak viszont az a terve, hogy szétválaszt minket és megszerzi őt. Felpattantam az ágyról és átmentem hozzájuk. Becsengettem. Bella nyitott ajtót.
- Szia. -köszöntem. - Adri itthon van?
Megrázta a fejét.
- Sajnálom de Adri visszamegy Londonba.
- Hogy? És most hol van?
- Már a repülőtéren.
Azonnal visszaszálltam az autómba és hazamentem.
- Tamás! Tamás! - kiabáltam.
- Igen? - kérdezte amikor kijött a szobájából. - Mi történt?
- Ádám megcsókolta Adrit és én azt hittem Adri csókolta meg őt. Emiatt szakítottunk. És most Adri visszamegy Londonba. - mondtam kétségbeesetten.
- Csak viccelsz! - mosolygott Tomika.
Faképnél hagytam. Beszálltam az autómba és utána mentem. Már nem értem el. Felszállt a repülője. Tomi is megérkezett.
- Ugye nem vicceltél? - kérdezte.
- Szerinted? Nem. Hát nem érted? Adri elment örökre.