2011. szeptember 1., csütörtök

10.rész ;Nina

Amint kiment bekapcsoltam a gépet. Felmentem twittere és kiírtam ezt:

@ederkrisztian Talán így könnyebb lesz!


Aztán kikapcsoltam a gépet és eldöntöttem, hogy elmegyek letusolni.




Livi szemszöge

 
Örültem annak, hogy újra kezdjük. Bár nem biztos, hogy neki olyan könnyű lesz elfelejteni. Leültem az ágyamra és azon gondolkodtam, hogy mit kéne csinálni. Aztán eszembe jutott, hogy le kéne tusolni. Megfogtam a pizsim, a törölközőm és már mentem is de a fürdőszoba már megint foglalt volt. Mivel Tomika a konyhában ült ezért tudtam, hogy Krisztián van bent. Sajna. Bekopogtam.


-Igen?-kérdezte


-Kész vagy?


-Nem! Még csak most jöttem be de mindjárt végzek.-nevetett


-Ja persze! Léci siess már! Szeretnék lefürödni még ma!


-Akkor menj át a szomszédba!


-Még mit nem!


Felnevetett. Nem tudom miért de én is nevettem vele.Már vagy 10 perce ott álltam ezért eldöntöttem, hogy előtte elmegyek kajálni. Amikor megettem újra bekopogtam. Pont akkor nyílt az ajtó ezért érthető, hogy elestem.


-Bocsi! Jól vagy?-kérdezte


-Ezt még visszakapod.-mondtam és felálltam


Erre mindketten elkezdtünk nevetni aztán bementem a fürdőszobába és letusoltam. 15 perc alatt készen voltam. Bementem a szobámba és bekapcsoltam a laptopom. Felmentem twittere és láttam Krisztián kiírását.


"@ederkrisztian Talán így könnyebb lesz!"


@livikocsis Remélem! :)


Miután leírtam felmentem msn-re. Szerencsémre fent voltak egy páran többek között a londoni legjobb barátnőm. A neve Dóri. Nagyon szeretem. Ráírtam.


Szia!-írtam neki


Szia! Annyira hiányzol! -írta


Te is nekem!


Milyen újra Magyarországon?


Nagyon jó. Megismerkedtem egy nagyon aranyos fiúval is és szereztem egy új barátot. Őt is csak úgy ismertem meg, hogy egy házban lakunk.


Egy házban?


Tomika lakótársa.


Ja. Értem.


Történt valami érdekes Londonban?


Nem semmi.


Értem. Képzeld én vagyok Éder Krisztián vagyis SP egyik hátértáncosa és a lakótársa.

( Amit tudni kell Dóriról: 19 éves és rajong SP-ért)

Komolyan? Egy házban Krisztiánnal?


Igen és szerencsére tök jól kijövünk egymással.


Hát ez... Erre nem tudok mit mondani. Nagyon szerencsés vagy. És még mindig utálod?


Nem. Már nem.


Akkor jó!


El kell mesélnem valamit!


Hadd halljam!


Amint már tudod itt Pesten is járok fotózásra.


Aha.


Amit még nem tudsz az az, hogy Krisztián fotóz! Egyik nap a fotózás után megcsókolt de én nem viszonoztam mert akkor már volt barátom. Ő meg nagyon szomorú volt és megegyeztünk, hogy elfelejtsük az egészet.


Hűha! És te mit éreztél akkor?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése