29.rész ;Ádám

-Kételkedtél?-kérdeztem "sértődötten" mire ő megcsókolt

Erről a csókról két szó jut eszembe gyengéd és szenvedélyes. A csók végén elmosolyodtam. Annyira szerettem vele csókolózni. Olyan gyengéd ami a legtöbb pasiról nem mondhatón el. Átöleltem. Krisztián felkapott és felvitt a szobámba. Letett az ágyamra és megcsókolt. Hosszasan csókolóztunk. Már épp a pólómat akarta levenni amikor csöngettek.

-A francba!-mondtam és elindultam az ajtóm felé-Most már mindig ez lesz?

Krisz felnevetett. Lementem és kinyitottam az ajtót. Belépett rajta Tomika.

-Ustream!-üvöltözte

-Ustream?-kérdeztem

-Ustream!-mondta

Felmentünk az emeletre.

-Nézz csak kit hoztam?-mondtam mosolyogva

-Ustream!-üvöltözte Tomika

-Ustream?-kérdezte Krisz

-Ustream!-üvöltöttem Tomikával

Ő tele volt lelkesedéssel de én és Krisztián egyáltalán nem. Aztán valahogy mégis élveztük. Ott hülyéskedtünk a kamerába. Így hárman duetteztünk. Sok véleményt kaptunk. A rajongóknak tetszett. Amikor befejeztünk csak nevettünk megállás nélkül. Ekkor valaki bekopogott az ajtón. Semmit nem tudtam mondani. Belépett Nina és Bella.

-Láttuk a videót. Vicces volt és egyben király!-mondta Nina

-Egyetértek.-mondta Bella

-Hát na! Elvagyunk.-mondta Tomika

-Mi is elakarunk lenni mert megesz az unalom.-mosolygott Bella

-Felőlem.-mondtuk egyszerre Krisztiánnal és Tomival

Sokáig hülyéskedtünk. Mintha részegek lettünk volna. Pár órával később megint csengetett valaki. Kinyitottam az ajtót és Ádám állt ott. Elmosolyodtam majd behívtam a házba. Felmentünk a szobába. Amikor Krisztián meglátta ökölbe szorult a keze és valósággal elvörösödött a feje. Odamentem hozzá és oldalba böktem. Ádám elég furán nézett.

-Ülj csak le!-mondtam mosolyogva

-Köszi!-mondta és leült

Beszélgettünk. Krisztián egész végig csendben volt majd pár perc múlva dühösen felállt kiment és hangosan becsapta maga után az ajtót. Utána mentem.

-Figyelj nem tudom mi baj van de akkor sem kell szét  verni a házat.

Dühösen nézett rám. Próbáltam odabújni hozzá de ő eltolt magától.

-Most mi van?-kérdeztem most ár idegesen

-Az van, hogy Ádám mindig ott van ahol nem kéne. Az agyamra megy.Te meg mindig csak mosolyogsz rá és... rajta meg látszik, hogy ki akar veled kezdeni. Szét akar választani minket!-folytatta volna de ekkor Ádám ment el szomorúan mellettünk

Iszonyú idegesen ránéztem Krisztiánra majd Ádám után mentem.

-Figyelj! Én sajnálom amit Krisz mondott de én nekem semmi bajom sincs veled.

-Nem az bánt, hogy azt mondta az agyára megyek. Nekem mindegy miatta nem veszítek el egy barátot vagyis inkább a legjobb barátot. Az bánt, hogy azt hiszi el akarlak választani titeket. Pedig ez nem igaz!

Megöleltem.


Ádám szemszöge

Bánatos arcot vágtam és elmentem mellettük. Adri utánam jött.

-Figyelj! Én sajnálom amit Krisz mondott de nekem semmi bajom sincs veled.

-Nem az bánt, hogy azt mondta az agyára megyek. Nekem mindegy miatta nem veszítek el egy barátot vagyis inkább a legjobb barátot. Az bánt, hogy azt hiszi el akarlak választani titeket. Pedig ez nem igaz!-mondtam mire Adri megölelt

Amikor elengedett még mondott valamit de nem tudtam odafigyelni rá.


Adri szemszöge

Még vissza akartam hívni Ádámot a házba de ő nem akart jönni. Visszamentem Krisztiánhoz és szerencsére sikerült megbeszélnünk a dolgot. Visszamentünk a többiekhez és folytattuk tovább a beszélgetést mintha mi sem történt volna. Hamar eljött a péntek. Ádámmal egész nap nem találkoztam. Gondolom kerül és meg is értem. A nap gyorsan eltelt. Ma volt tánc és fotózás is. Ma hamarabb végeztem úgy hogy elbúcsúztam Krisztiántól és hazamentem. Összetalálkoztam Ádámmal. Nem tudtam, hogy akar e velem beszélni ezért nem mondtam neki semmit. Percekig csak egymás előtt álltunk és egy szót sem szóltunk.

-Most már túl vagyok az egészen.

-Akkor jó!-mosolyodtam el

Leültünk az egyik padra és beszélgettünk.

-Na most már mennem kell. Találkozom az egyik haverommal.

-Jól van. Menj csak!-mondtam és megöleltem

Ez már megszokott. Amikor találkozunk ölelés amikor búcsúzunk ölelés.


Krisztián szemszöge

Gondoltam sétálgatok egy kicsit ezért a fotózásról gyalog mentem haza. Út közben megláttam Ádámot. Egy haverjával beszélgetett. Ismét ökölbe szorult a kezem de ekkor eszembe jutott Adri amikor azt mondta nyugi és ettől le is nyugodtam. Nem figyeltem rájuk inkább mentem tovább de akaratlanul is valami odavonzott. Hallani akartam mit beszélnek.


-Emlékszel Adrira?-kérdezte Ádám

-Hát persze, hogy emlékszem egy olyan szép lányt nem lehet elfelejteni.

Nagyon ideges lettem.

-Na ő most a "nagy" Éder Krisztiánnal vagyis ahogy én hívom a buzival jár.

-Komolyan? Képes egy olyan seggfejjel járni?

Ennél már azt hittem odamegyek és jól megverem őket.

-Igen de én nem fogom ennyiben hagyni. Adri az enyém lesz. Tudod mennyire szeretem és nem hagyom, hogy akárki is elvegye tőlem főleg nem ő.

Most már tényleg iszonyú ideges voltam. De legalább így kiderült ki is ő valójában.-Azonnal el is mondom neki.-gondoltam. Nagyon igyekeztem. Kb. 10 perc múlva odaértem. Becsengettem. Nina nyitott ajtót.

-Adrit keresem!-mondtam

-Fent van a szobájában.-mondta és bezárta utánam az ajtót

Felszaladtam hozzá. Ő épp a gép előtt ült. Odamentem hozzá megcsókoltam és leültem az ágyára. Kikapcsolta a gépét és az ölembe ült.

-Mondanom kell valamit! Hallottam ahogy Ádám.....-folytatni akartam de Adri félbeszakított

-Jaj Krisztián! Kérlek ne kezdjük ezt újra! Jó?

Akkor egyedül kell megoldanom a helyzetet. Adri nem hisz őt védi de nem érdekel mert amikor le fog bukni akkor én sokkal jobban járok. Adri marad az enyém és remélem örökre.


Na remélem tetszik a friss! Igyekeztem hosszúra az 1000 látogató miatt! :D Ennek megünneplésére itt egy kis zene! :)