Krisztián szemszöge
Egész este nem tudtam aludni. Nagyon szomorú voltam. Bárcsak ne tettem volna meg. De így legalább még idejében megtudtam, hogy nem szeret. Úgy 2 körül még mindig nem aludtam el ezért felmentem twittere. Körülbelül három órával előtte is fent voltam.
@ederkrisztian Szomorkodom!!-olvastam vissza
@livikocsis Sajnálom!!
Még jobban elszomorodtam.
@ederkrisztián "Csak egy kép maradsz!"
Valaki még írt a szomorkodásunkhoz.
@kissadam Mi történt Livi?
Kis Ádám? Vajon ő ki lehet? Livi pasija? Ó ne! Kikapcsoltam a gépet és még egy kicsit elgondolkoztam ezen majd elaludtam.
Livi szemszöge
Elég hamar keltem ahhoz képest, hogy későn aludtam el. Bementem a fürdőszobába mosakodni majd felöltöztem. Egy enyhe sminket is tettem magamra aztán leültem az ágyamra és gondolkoztam. Eszembe jutott, hogy be kéne menni Krisztiánhoz megbeszélni ezt a dolgot. Így is tettem. Bekopogtam hozzá.
-Gyere be!-mondta szomorú hangon
-Szia! Beszélhetnénk a tegnapiról?-kérdeztem
-Figyelj! Szerintem inkább hagyni kéne ezt a témát. Én csak én....
-Nem! Ezt itt és most meg fogjuk beszélni! Tetszel nekem de nem vagyok szerelmes beléd.
-Szerelmes még én sem. Csak valahogy szeretlek.
Elmosolyodtam. Belenéztem a gyönyörű kék szemeibe és még mindig láttam a szomorúságot. Fura, hogy ezt gondolom. Talán tényleg kezdek beleszeretni.
Krisztián szemszöge
Elgondolkozott valamin. Annyira szeretném tudni, hogy ilyenkor mire gondol.
-Most mire gondolsz?-kérdeztem
-Sok mindenre. De legfőképp arra, hogy felejtsük el az egészet és mindent folytassunk onnan ahonnan abbahagytuk.-mondta bájosan
-Nekem nyolc.
-Akkor jó!-mosolygott majd kiment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése