2011. szeptember 1., csütörtök

11. rész;Új suli, új barátnő

Hűha! És te mit éreztél akkor?

Mivel nem csókoltam vissza ezért nem sokat....


Igaz!! :D Hogy lehetek ennyire hülye!


Hát fogalmam sincs... Na de most már megyek. Majd még beszélünk.


Oké! Szia!


Szia!-írtam és kikapcsoltam a gépet majd elaludtam

3 hónap múlva...


Ma lesz az első napom az új suliban. Már várom csak a koránkelést nem. Jól alakulnak a dolgok és arra is rádöbbentem a 3 hónap alatt, hogy szeretem Krisztiánt. Ezért már tegnap szakítottam Ádámmal és ma akarom közölni Krisztiánnal. Remélem, hogy még ugyanúgy érez irántam. Bár mondjuk a nézéséből ez elég nyilvánvaló. 6:30-kor keltem. Megmosakodtam, felöltöztem, enyhén kisminkeltem magam, felkaptam a bőrdzsekim és már mentem is. Szerencsére közel van hozzánk a suli ezért hamar odaértem. Amikor beléptem mindenki engem nézett amit egy kicsit furcsálltam, aztán magamra néztem majd a többiekre és leesett. Azért bámultak annyira mert ők átlagosabban öltöznek mint én. Rajtam egy hosszított felső és azon egy öv, egy fekete bőrdzseki, egy sötét farmer, egy bokacsizma, a kedvenc karkötőm és nyakláncom rajtuk pedig egy sima felső egy dszekivel, egy tornacipő és még néhány. Valakinek karkötő, valakinek nyaklánc és valakinek gyűrű. Nem akarták levenni a szemüket rólam ezért próbáltam nem odafigyelni hanem inkább megkeresni a termet. Ekkor odajött hozzám egy lány.


-Szia. Új vagy még?-kérdezte aranyosan


-Igen.


-Gondoltam.


-Miért bámul engem mindenki?-kérdeztem mintha nem tudnám


-Azért mert te másabb vagy mint mi. Sokkal szebb és sokkal jobban öltözködsz.


- Miért hiszik ezt?


-Ugye te nem gondolod magad annak?


-Nem.


-Pedig az vagy de jól teszed. Ne légy beképzelt.-nevetett


Én is nevettem vele.


-Az én nevem Annabella de hívj csak Bellának!-mondta és kinyújtotta kezét


-Az enyém pedig Adriana de hívj csak Adrinak!-fogtam vele kezet


-Adriana?-kérdezte meglepetten


-Igen! Anya spanyol volt.


-Ja. Akkor már értem.-nevetett


Én is vele.


-Kedvellek. Nagyon aranyos csaj vagy!-nevetett


Vagyis inkább nevettünk.


-Én is téged! Úgy látszik, hogy már az első nap szereztem egy barátot.


-Szerintem többet is fogsz mivel tök aranyos vagy!


-Jaj!-pirultam el


-Melyik termet keresed?


-A 102-t.


-Komoly? Az az én osztályom. Hurrá! Egy osztályba járunk!-ugrándozott örömében


-Hű! Ez tök jó!-örültem én is vele együtt majd megmutatta a termet


Bementünk. Ő leült a helyére én pedig megálltam az ajtóban és vártam a tanárt. Pár perc múlva bejött még csengetés előtt.


-Jó napot! Az én nevem Adriana. Én vagyok az új tanuló.


-Értem. Ülj le oda!-mutatott a helyemre ami pont Bella mögött volt


-Itt fogsz ülni?-kérdezte kíváncsian


-Igen!


-Ez a szerencse napom.-nevetett


-Ezek szerint-nevettem én is -Amúgy kedves ez a tanár?


-Igen. Nagyon. Jaj! Kit akarok átverni ki nem állhatom.-nevetett-Vagy csak ő utál engem annyira.


Ezen nagyot nevettem.


-Amúgy tudtad, hogy nem csak te vagy az új diák?


-Nem.


-Pedig ez így igaz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése