Elmosolyodtam.
-Ó most jut eszembe. Még nem is meséltem. Képzeld megkaptam a munkát!
-Komolyan?-ölelt meg-Gratulálok!
-Köszi!
Megettük a kajánkat és elindultunk hazafelé.
-Te tényleg nem fázol? Én még így is majd megfagyok.
-Nem.
-Ja persze!
-Tényleg nem!-tagadta le
-Ha te mondod!-adtam meg magam mosolyogva
Amikor visszaértünk gyorsan levettem a cipőm és a dzsekim meg sem várva Krisztiánt bementem a szobámba elővettem a takaróm és jól bebugyoláltam magam. Pár perc múlva a Kölyök is bejött. Befeküdt mellém az ágyba.
-Ennyire fáztál? Szólhattál volna odaadtam volna a dzsekim.
-Ugyan már! Amúgy szóltam de ha odaadtam volna akkor meg te fagytál volna szét ami az én lelkemen száradna.
-Nem mondod?!-mondta és csikizni kezdett
-Ja ne ne ne! Csak ezt ne! Léci hagyd abba! Ne már! Na!-nyavalyogtam
-Nem hallom!-hülyéskedett
Nagyon csikis vagyok és ezt nagyon nem bírtam. Aztán pár perc múlva végre abbahagyta. Amikor felmelegedtem Krisz kiszállt az ágyból és adott egy puszit a homlokomra.
-Bocsi de mennem kell. Nem soká interjúm lesz.
-Jól van menj csak! És szia!-kiabáltam utána
-Szia!-kiabált vissza
Bekapcsoltam a tévét. Épp az egyik kedvenc sorozatom ment. Én ilyen sorozat-mániás vagyok. :D Épp a Császárnő ment. Imádom. Csak pár napja kezdték el adni a tévében. Eddig Magyarországon nem adták. Olyan hamar vége lett de nagyon valószínű, hogy csak nekem tűnt úgy. Átkapcsoltam a Viva-ra. Épp a Megálló ment. Ekkor bejött Nina és Bella.
-Szia! Hogy vagy? Történt ma valami érdekes suli után?-kérdezték
-Igen. Megkaptam az állást.-mondtam miközben kitakaróztam
-Gratulálunk!-mondták
Elmosolyodtam.
-Köszi!
Még beszélgettünk egy kicsit. Tanácsot adtunk Bellának Tomival kapcsolatban. Nina és én is azt tanácsoltuk, higy felejtse el és keressen egy másik pasit mert ez így nem fog menni. Nagy nehezen belegyezett. A nap gyorsan eltelt. Még este megnéztem a Barátok közt-öt aztán elaludtam. Reggel 6 órakor keltem az ébresztőre. Kinyomtam aztán elkezdtem készülődni. Gyorsan kész voltam felkaptam a táskámat és megálltam az ajtóban, hogy megvárjam a csajokat. Azonnal jöttek is. Beszálltunk Nina autójába elmentünk a suliba. Bent sokan gratuláltak nekem a munka miatt. Akikkel beszélgetni szoktam azokkal jóban vagyok úgy hogy... Még azok a barátaim is odajöttek hozzám akiket egy kicsit elhanyagoltam mármint beszélgettünk de nem sokat.
-Annyira gratulálok!-mondta nagy örömmel Laura
-Köszi! Ma már annyian gratuláltak. Ez jól esik!-mosolyogtam és megöleltem majd Dávidot és Rolandot is
Bementünk a terembe és leültünk a helyünkre. Ekkor eszembe jutott, hogy a kocsiban hagytam a telefonom.
-Mindjárt jövök!-mondtam
Gyakorlatilag rohantam. Ekkor beleütköztem valaki vagyis inkább lefejeltem valakit. Nagyon fájt.
-Ez jól esett!-mondta megkönnyebülve-Nem tudtam mire számítsak amikor újra találkozunk.
-Akkor minden rendben van köztünk? Barátok?
-Persze.-mosolygott-Amúgy nem is tudtam, hogy te ebbe a suliba jársz!
-Én meg azt nem, hogy te ide fogsz járni.
Elmosolyodott. Ránéztem a kezemen lévő órára. Mindjárt csengetnek.
-Jaj bocsi de nekem mennem kell!-mondtam
-Jól van menj csak!-mondta
Gyorsan elmentem. Kiszedtem a kocsiból a telóm és visszamentem a terembe. Leültem a helyemre. Megjött a tanárnő. Ekkor bejött a terembe Ádám. Hűha! Nem igaz még egy osztályba is járunk? Azta! Ez aztán jó nagy meglepetés! Hű. A nap gyorsan eltelt és kiderült Ádám a mellettünk levő utcában lakik. Nina és Bella autóval elmentek én pedig hazasétáltam Ádámmal. Annyira elvoltunk. Annyit nevettünk.
-Szóval azóta együtt jártok Krisztiánnal?-kérdezte
-Nem hiszem, hogy te erről akarsz beszélni.
-Nyugodtan. Régen még fájt volna de most nem.
-Oké! Igen együtt vagyunk és nagyon jól kijövünk.
-Örülök neki!-mosolygott őszintén
Legalábbis nekem őszintének tűnt.
-Megérkeztünk.-mondtam
-Itt laksz? Szép ház. Na megyek szia!
-Aha! És köszi! Szia!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése